Tájkép, csata után… HFL döntő, kontra és rekontra!

0
Fotó: Körősi Tamás

Immáron 11. alkalommal rendezték meg a Hungarian Football League fináléját, ahol a Budapest Cowbells és a Milskolc Steelers volt hivatott eldönteni a legnagyobb kérdést: kié lesz a végső győzelem? Rengeteg szurkoló fantasztikus hangulat, profi külsőségek, drámai végjáték… A Digi Sport által, élő, egyenes adásban közvetített mérkőzésen, egészen az utolsó másodpercig nyitott volt az állás, majd Troy Rice hihetetlen menetelésével a Miskolc szerezte meg a trófeát.

 

Stábunk a helyszínen követte az eseményeket, a meccs végeztével, a küzdőtéren beszélgettünk a boldog, és kevésbé vidám résztvevőkkel:

Bánfi Mihály, a Budapest Cowbells erős embere nem roppant bele a vereségbe, bár rezignáltan, de igyekezett tartani a lelket néhány elkeseredett, fiatalabb társában. Elmondása szerint fizikailag és mentálisan is fel voltak készülve arra, hogy egy nagyon kemény ütközet elé néznek, de sokat edzettek és bíztak a győzelemben. A kérdésünkre, miszerint mit élt át a végjáték pillanatában, nem kívánt válaszolni, de aztán kisvártatva csak felszínre törtek belőle az érzések…

 

banfimisi

 

„Egész szezonon keresztül erre az estére készültünk, és nemcsak a pályán, mindenhol a maximumot teljesítve dolgoztunk, hogy itt, a döntőben lehessünk. Ezért is fáj ez a dolog most nagyon. Minden egyes játékos kihozta magából a száz százalékot, így nehéz kiemelni egyetlen személyt.”

Ahogy a köznyelv tartja, veszíteni is tudni kell, és bár a 48-as mezszámú „védőfal” bizonyára nem ehhez szokott, felemelő módon, igazi sportemberként viselte a hidegzuhanyt. Nem volt egyszerű megneveznie a meccs hősét sem, aki ezúttal nem a Cowbells színeiből került ki.

 

troy

 

„Mivel tipikus csapatsportról van szó, ez nehéz kérdés, mint már mondtam. De úgy gondolom, talán a mérkőzést eldöntő Troy Rice volt az, hatalmasat hajrázott a végén. Őt mondanám annak a plusznak, aki átfordította a mérleg nyelvét, sajnos a kárunkra.”

Végül megosztotta velünk, hogy a Cowbellst a vereség ellenére is jobb csapatnak tartja, és az általuk követett utat pedig járhatóbbnak:

„Összeségében a Cowbellst, mint csapatot, jobbnak tartom, az irányzatunk – miszerint minél több hazai játékost integrálunk a keretünkbe -, pedig követendőbbnek. Még ha a mérkőzés végeztével kapott kép talán most mást sejtet, szentül hisszük, hogy ez jelenti a jövőt! És természetesen gratulálok a sikerhez a Steelersnek!”

 

game

 

Riportereinknek nem volt egyszerű dolguk, hiszen míg Farkas Kittinek a végletekig elkeseredett Cowbells játékosokból kellett kihúzni bármit, azalatt Debrenti Evelyn az őrjöngő miskolciak között próbált felhasználható gondolatokat gyűjteni!

A győzelem utáni leírhatatlan hangulat közepette végül sikerült „elkapni” Szabó Martint, a Steelers egyik feltörekvő, remek, és immáron bajnok játékosát. Az adrenalinnal spilázott küzdelemből – melyben a Steelers megjárta a poklot és a mennyországot is – ő is jócskán kivette a részét. A vereség kapujából visszahozott csörte szemmel láthatóan megrészegítette a fiatal játékost, és csapatát.

 

martin

 

„Ez egyszerűen elmondhatatlan érzés, ami most bennem lezajlik, még jómagam is alig tudom elhinni. Valószínűleg az elkövetkezendő hetekben is ezen fog kattogni az agyam, hogyan mehetett végbe ez a hihetetlen fordulat, amely végül győzelemre vezette a csapatunkat… Nyerni mindig fantasztikus érzés, ugyanakkor kicsit sajnálom az ellenfelünk. Őszintén, minden tiszteletem a Cowbells-é, nagyon erős gárda, egy kiváló csapat és csak gratulálni tudok a mai teljesítményükhöz, és ahhoz is, ahogy idáig eljutottak. A legjobbakat kívánom nekik! Ám most visszamegyek a srácokhoz, hiszen a világ legkellemesebb feladatának kell együtt eleget tennünk… Fontos pillanat ez az életünkben, a karrierünkben. Azt hiszem természetes egy ilyen nap és ennyi munka után, hogy a hangsúly, és a szó az ünneplésé!!”

 

steel

 

Nagyon-nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a Cowbells lesz a menő, és a nyerő. Aztán jött a hidegzuhany… Vajon milyen taktikával küldte pályára csapatát Karim Trabelsi edző? Mit mondhatott fiainak az öltözőben Száraz Zsolt, amitől megváltozott a játék képe a második félidőre? Az edzőknél is kíváncsiskodtunk, ki, hogyan élte meg az összecsapást…

 

karim

 

Nem az első alkalom, hogy nem teljesen úgy sikerül megvalósítani, amit elterveztünk, sorozatosan büntetve magunkat ezzel. A srácoktól kicsivel nagyobb higgadtságot vártam volna – ennek ellenére átérzem a dolog mentális jellegét, amely bizony nem egyszerű… Tudjuk, hogy kiemelten kezelnek a játékvezetők is egy ilyen döntő mérkőzést, mégis, talán túl szigorúak voltak néha velünk, érzésem szerint. Szerintem az erősebb importjai miatt győzött a Miskolc, de megsüvegelendő és szép ez a siker.”

 

steelers

 

“Ám úgy gondolom, mindentől elvonatkoztatva, nagyobb hangsúlyt kellene kapni a magyar játékosoknak, hiszen így fejlődhet ez a sportág, így születhetnek nagy karakterek. A Steelersnél az amerikaiak csinálták a focit, és mi nem voltunk képesek őket megállítani. A támadósorunk nagyon gyenge napot fogott ki, érzésem szerint talán kicsit el is izgulták a dolgokat. Ma az ellenfelünk volt az acélosabb, és behúzta ezt a meccset.”

Bánfi Mihály kiemelte, hogy a vereség ellenére is a Cowbellst tartja az erősebb gárdának…

“Csapategységben mindenféleképp. Biztos vagyok abban, hogy maradt még bennünk, és a sok hiba is hozzájárult – a remek miskolci egyéni teljesítmények mellett – a vereségünkhöz. Most kipihenjük magunkat, aztán pedig nekiállunk rendbe szedni a szénánk. Végszóként pedig hadd ragadjam meg a lehetőséget, hogy gratuláljak a Miskolc Steelersnek!”

 

Száraz Zsolt, a miskolciak vezetőedzője, láthatólag nehezen találta a helyét, és a szavakat is, az utolsó pillanatban behúzott győzelem után. Meghatódva, könnyes szemmel igazolta a tézist, mely szerint sírni csak a győztesnek szabad!

 

zsolt

 

“Úgy gondolom a védelmünk az idei legjobbját nyújtotta. Régóta mondtam a fiúknak, ha egyszer kijön a lépés, nagy dolgokra leszünk hivatottak… Több van bennük, mint, hogy harminc pontot kapjanak mérkőzésenként!

Külön öröm számunkra, hogy ez az egyik, ha nem a legjobb támadósor ellenében sikerült mindez, plusz büszkeséget okozva nekünk. És ne feledjük a tényt, hogy a Cowbells nemcsak a támadásban jelent magas minőséget…! A mérkőzés előtt úgy éreztem, ha ez is hasonló jellegű lesz, mint az eddigi találkozóink, abból talán profitálhatunk. Ez a mondás nagyon bejött, hiszen a végjáték az erősségünk, és ebből ismét sikerült nyereséget kovácsolni – a hitünk vezetett sikerre bennünket. Győztünk az oroszlánbarlangban, egy nehéz év végén, élő közvetítésben, százezrek előtt… Ez egy olyan élmény, amire büszkék leszünk, és soha nem felejtjük el, életünk hátralévő részének egyik legkellemesebb pillanata marad… Nagyon elfáradtunk, de még vár ránk egy hazaút, ami iszonyatosan hosszúnak tűnik, a 180 km ellenére is. A játékosaimat már most is nehezen tudom visszafogni, és nem is fogjuk megünnepeletlenül hagyni ezt az estét…”

 

winners

 

A fergeteges hangulat, a komoly külsőségek, és a remek meccs, mind-mind olyan elemek, amik tovább növelhetik a sportág hazai népszerűségét, nem gondolja ezt másképp a Steelers első embere sem:

 

kicsi

 

“A hazai kezdetek óta jelen vagyunk, és láttuk, tapasztaltuk, milyen fejlődés ment végbe. Az éves szinten egyetlen Super Bowl közvetítéstől eljutottunk a fordulónkénti öt-hat mérkőzésig, és szépen lassan a HFL történetének első élő adásáig. Jövőre több közvetítés is lesz, és remélem, egyre többen „meglátják” majd ezt a sportot, a döntőt a helyszínen, a tv képernyőkön keresztül követő nézők pedig élvezték a csörtét, amely mindent felvonultatott, amit csak szeretünk az amerikai fociban!”

 

A végső csapást bevivő, Troy Rice is lubickolt a sikerben, letörölhetetlen mosollyal az arcán:

 

redsmoke

 

„Még nem igazán tudom felfogni, mi is történt, és hogyan. Nagyon gyorsan zajlott minden, és adódot egy lehetőség, amellyel éltünk, amellyel élnünk kellett…! Fantasztikus érzés a győzelem, és köszönök mindenkinek, mindent, aki bármit is hozzátett ehhez a sikerhez.” – mondta el a nagydarab amerikai fiú, elköszönt tőlünk és átadta magát az őt váró, szép számú szurkolótábornak…

 

bye

 

Képek: Kőrösi Tamás