Szumó

0

Két rikisi áll egymással szemben a dohjó közepén, a gjódzsi jelzésére egymásnak esnek. Azaz két szumós egy kör alakú küzdőterületen a döntőbíró jelzésére összecsap egymással. Az nyer, amelyikőjük előbb szorítja ki ellenfelét a körből, vagy eléri, hogy ellenfele a talpán kívül más testrészével is érintse a földet.

A mérkőzések általában rövidek, olykor csak néhány másodpercig tartanak, de egy-egy izgalmas csata akár két-három percig is elhúzódhat. A küzdelmek során tilos hajat húzni, szemet nyomni és ököllel ütni, de láthatunk tolást, gáncsolást, pofozást és különböző testdobásokat is.

A szumó egy ősi japán sportág, amely azonban egyre népszerűbb világszerte. Az első kép amely beugrik az embernek a szumóról, az két túlsúlyos, testét csupán az ágyékra kötött selyemövvel takaró ember lökdösődése. Ennél azért jóval többről van szó, hiszen a távol-keleti ország kultúrájának szerves része, mondhatjuk, nemzeti kincs. Tulajdonképpen szimbolizálja az életet is, hiszen nem egyszerű az előmenetel, csupán az lehet sikeres, az szerezhet magának rangot és pénzt, aki győz. Ha veszít az illető, akkor lefokozzák. A szumósok csapatokhoz tartoznak, amelynek színeiben versenyeznek, ebben a közösségben élik a minden szempontból a sportolásnak alárendelt életüket.

Mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csak 1998-ban ismerte el önálló sportágként, ezért leginkább azóta kezdett elterjedni. Fegyelemre, elhivatottságra nevel, és megdőlt a csupán túlsúlyosok űzik tétel is. Rengeteg birkozó, cselgáncsozó űzi, hiszen kiegészítő sportágként is használható, valamint az ott szerzett sikerek adta lendületet is fel lehet használni saját sportágában.