Ötven nappal Rio előtt – Szabián Norbert, sportlövész!

0

Ötven nappal a riói olimpia előtt… Sajtótájékoztatóra voltunk hivatalosak, ahol az Olimpia Bizottság beszámolt az érintettekkel kapcsolatos intézkedésekről, az előkészületek végső fázisáról, a logisztikáról. Itt készült interjúinkkal sorozatot indítunk, melyeket holnaptól fogva öt napon keresztül követhettek majd! Mai nyilatkozónk Szabián Norbert, sportlövész!

 

Kezdésnek egy egyszerű kérdés, hogy vagy mostanság?

Köszönöm szépen, mint látod, kicsit fáradtan. Tegnap este érkeztünk haza egy egyhetes nemzetközi, franciaországi edzőtáborból, ahol kiemelten nehéz fizikai felkészülést végeztünk. Ezért a fáradtság most a csapaton rajta van még kicsit.

 

Várod már, hogy útnak induljatok Brazíliába?

Természetesen. Nincs köztünk olyan, aki ne várná az olimpiát, de rohan az idő, ötven nap van hátra, ami csak egy pillanat… Most volt a 200 nap, a 100 nap, nagyon-nagyon telik az idő, és a felkészülési tervünkben is egyre haladunk előre, közeledünk a célokhoz.

 

Mennyire nyomja rá ez a hétköznapjaidra a bélyegét?

Muszáj elvonatkoztatni. Az ember ugyanúgy megy munkába, megy edzésre, a mindennapok a megszokott mederben zajlanak. Egy naptárba be vannak írva az elvégzendő feladatok, felkészülési időszak, versenyek – ez fogy, és fogy. Egyre kevesebb munka van, amit még a jeles időpontig el kell végezni. Aztán az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy utazik, és egyszer csak ott van…

 

Lesz még addig valami kiemelten fontos része, állomása a felkészülésnek?

Jövő héten Azerbajdzsánba, Bakuba utazok egy világkupára, ez lesz az idei utolsó világkupa, 20.-27.-ig. Utána már csak Szerbiában van egyszer jelenésem Rióig.

 

Célokat fogalmaztál már meg?

Sportlövészetben nem lehet ezt így konkrét egységbe vonni, kijelenteni, hogy én ennyit akarok lőni, hiszen nagyon sok dolog befolyásolja a majdani teljesítményt. Az időjárás, a szellemi, mentális állapot, és stb, és stb. Kicsit érdekesen megfogalmazva úgy mondanám, hogy nem is a saját teljesítményem a mérvadó, hanem a többi versenyző eredménye határozza majd meg az enyém is. Akkor, ha ott, abban az ötven percben, magamhoz mérten az átlagon felül tudok teljesíteni – teljesen mindegy, hogy ez mire lesz elég – én már elégedett leszek. Mondhatjuk, hogy ez a célom, hogy a saját elvárásaimhoz képest jól teljesítsek. Persze az ember számolgat, hogy ha itt lőnék annyit, vagy ott… De nem érdemes ebbe belemenni, így nem is megyek. (nevet)