Kézilabda

0

A kézilabda hazánk egyik legkedveltebb sportja: látványos, izgalmas, összetett és pörgős. Akár egy mérkőzés is képes lehet megmutatni e játék minden szépségét a fegyelmezett csapatvédekezéstől kezdve a dinamikus labda nélküli mozgásokon át a parádésan megkomponált, góllal végződő akciókig.

Itt meccs közben elöl és hátul is széles taktikai repertoár kerül elő, muszáj ugyanis reagálni az emberhátrányos szituációkra éppúgy, mint arra, ha nem jönnek a gólok átlövésből, vagy amikor hatástalan a hatosfal.

A kézilabda rendkívül sokoldalú játék, nagyon fontosak ugyanis a jó reflexek, az azonnali helyzetfelismerő képesség és a magas játékintelligencia is. Rengeteg gyakorlás és edzés kell a fáradhatatlan lábmunkához, a megfelelő lövőerőhöz és a precizitáshoz, ugyanakkor elengedhetetlenek azok az ösztönös megoldások és meglátások, amik folyosókat nyitnak és rést találnak még a legmasszívabb védőfalakon is. Csapatként kell dolgozni, be kell segíteni egymásnak, ugyanakkor szükség van vezérre is, aki irányt mutat és magát megrázva átlendít a holtponton – ahol viszont az önzőség az úr, ott valószínű a bukás.

A kézilabda itthon a nemek vonatkozásában a legkiegyenlítettebbek között van: Kökény Beatrix, Görbicz Anita, Tomori Zsuzsanna vagy Szucsánszki Zita (el)ismertsége semmiben sem marad el Éles Józsefétől, Nagy Lászlóétól, Császár Gáborétól vagy Mikler Rolandétól; a Győr vagy a Ferencváros is telt csarnok előtt játssza a meccseit, akárcsak a Veszprém vagy a Szeged; s a női válogatott ugyanúgy képes egy olimpián vagy vébén képernyő elé ültetni az országot, mint a férfi. Sőt, eredményesség tekintetében a hölgyek tartanak előrébb: négyüket is megválasztották már a világ legjobb játékosának, nemzeti együttesük vb-n és Eb-n is szerzett már aranyérmet, s több klubcsapat is nyert nemzetközi kupát (BL-t, KEK-et, illetve EHF-kupát).

Nagy bizonyossággal állítható minden magyar sportbarátról, hogy legkedvesebb emlékeik között fel tud idézni számtalan olyat, amely a kézilabdához kötődik, legyen szó karakteres gólörömökről, parádés átlövésekről, szemet gyönyörködtető kínai figurás találatokról. Aki pedig látta 2012-ben lányaink Szerbia elleni Eb-bronzmeccsét, illetve a férfiak epikus Izland-verését a londoni olimpián, az tudja jól, mennyi elszántság, alázat és csapatszellem rejtezik ebben a csodálatos sportágban.