HTS Team: Élet a kulisszák mögött

0

Nagy Norbertnek hívnak. Aki valamilyen formában része a hazai motokrosszozásnak, az tudja ki vagyok. 2009-ben csöppentem bele ebbe a közegbe, újságíróként. Azóta sok mindent megéltem: főszerkesztettem egy online motokrossz magazint, gyártottam TV-műsorokat, online közvetítéseket, háromszor dolgozhattam a magyar motokrossz válogatottal, tagja voltam a MAMS szakági tanácsának, a MAMS szakágvezetése többször díjazott a munkásságomért, mostanában pedig a HTS Team egyik szerves tagja vagyok. Ezekre mind roppant büszke vagyok, mert bizonyos tekintetben úttörőnek tartom magam ezeken a területeken.

A csapattal való együttműködésem 2012-ig nyúlik vissza, akkor lettem a sajtósuk. Az évek során egyre szorosabb kapcsolat alakult ki köztem és a csapatvezetés között, egyre több feladatot kaptam, és idén kinevezett a tulajdonos, Horváth Lajos a motokrosszos vállalkozás élére. Szépen hangzik a titulus: csapatvezető, de rengetek energia és lemondás van mindebben.

Továbbra is az én felelősségem a HTS Team sajtókommunikációja, ezt a feladatkört pedig kiegészíti sok minden más: a hazai és nemzetközi szövetségekkel/promóterekkel való kapcsolattartás, a papírmunka (licencek, nevezések, alkatrészrendelések stb.), a jelenlegi partnerekkel való együttműködés, a jövőbeni partnerek és támogatók felkutatása, a vállalásaink teljesítése. Ehhez még hozzákapcsolódik a fotózás, de ezt már tényleg csak szerelemből, futólag csinálom. Nehezen tudom elengedni, mert az önmegvalósításom egy fontos eszköze. Lencsevégre tudok kapni olyan pillanatokat, amiket egy külsős ember nehezen tud. A srácok engem meg már megszoktak, így tényleg nagyon bensőségek képek tudnak megszületni. Ezek a feladatok külön-külön is felemésztenek egy-egy embert. A legnehezebb feladatomnak mégis a csapat tagjainak összefogását tartom.

Hét versenyzőnk van, és mind a hét külön figyelmet igényel, hiszen más-más nézőpontban szemlélik a sportot és a csapat tevékenységét. Sokkal inkább érzem néha a versenyzők apjának magam, mint a csapatvezetőjüknek. Fiatalok, tinédzserek, szertelenek. Ez így van jól, az ő korukban én is nehezen irányítható voltam, azt hittem, hogy mindent tudok az életről. Aztán később rádöbben az ember ennek az ellenkezőjére. Én próbálom őket a földön tartani.  Amúgy mindannyian nagyszerű sportemberek, és felnézek rájuk, mert a kitartásuk, a küzdeni tudásuk, és a terhelhetőségük páratlan. Sokat tanulok tőlük, és rengeteget változtam előnyömre a velük töltött idő során.

Mindig próbálom keresni az újításokat, a járatlan utakat, amikkel többek, jobbak lehetünk csapatként és egyénenként is a többiektől. Az idei év egyik nagy előrelépésének látom a pulzus alapú állóképességi edzések bevezetését, amiben Berkes Gábor személyi edző, illetve hazánk legdinamikusabban fejlődő sportszolgáltatója, az ENSPORT van a segítségünkre. Az eredmények engem igazolnak: Szvoboda Bence pályafutása legsikeresebb szezonját teljesítette, Varga Mimó rengeteget lépett előre, Kiss Márk sokkal stabilabb lett korábbi önmagánál, és Jakob Kristóf is remek eredményeket hozott idén. Az egyik bánatom, hogy minden versenyzőt nem sikerült bevonni ebbe a programba, ez meg is látszik az idei teljesítményükön.

Ez az év nem volt egyszerű semmilyen tekintetben, de ez soha sem egyszerű, különben mindenki ezt csinálná. Megvoltak a magunk mélypontjai, és belső konfliktusai, amin céltudatossággal, és a sikerekből táplálkozva tovább tudtunk lépni. Mérleget még nem vonnék az idei évből, hiszen még nem zártuk le a szezont. Remélem, az év végi eredményeinket sokat nem is kell majd magyarázni.

Szvoboda Bence / Fotó: Nagy Norbert

Aminek rendkívül örülök, és amire büszke vagyok, hogy egyre több ember kapja fel a fejét a sikereinkre, egyre több helyen lehet olvasni a srácaink versenyeiről, és egyre több olyan sajtóorgánumot köszönthetünk a médiapartnereink sorában, mint amilyen a Sportivo is. Még nagyon sok hely van a fejlődésre, és remek lehetőségeink vannak, amiket ki kell használnunk. Sok terv van a fejemben, és remélem energia is lesz a megvalósításukra.