GP2 – a versenyzés sava-borsa!!

0

Európába, Barcelonába érkezett a Formula 1 mezőnye. Írásunk azonban nem a már rendszerint ekkora előhúzott, időzített fejlesztéseknek, és nem is a hagyományosan remek hangulatú spanyol nagydíjnak szól – de még csak nem is a száguldó cirkusz mindennapjait felbolygató Max Verstappen kontra Danil Kvyat pilótacserének. Az apropót a jelenlegi versenysorozatok világának egyik legszínvonalasabb, legizgalmasabb, a hétvégén elrajtoló szériája adja, melynek neve egyszerűen csak Gp2.

A Gp2-es bajnokság a Formula 1-el azonos európai (+1 más kontinens minden évben) helyszíneken együtt zajló betétfutam. Legkönnyebben úgy tudnánk körülírni, jellegét meghatározni, ha azt mondanánk, hogy az F1 legfontosabb nevelőszériája, amely a jövő bajnokainak kitermelésére hivatott elsősorban. Még kerekebb képet kapunk akkor, ha megállapítjuk, hogy echte nevelőszéria létére egyben a világ második – harmadik legerősebb autóversenye is, ezzel természetesen a műértők tudnak, és fognak vitázni.

Amivel viszont nem érdemes, és amiben tagadhatatlanul az egyik éllovas, vezető szerepet tölt be a bajnokság, az a puszta fizikai teljesítmény mellett az élvezeti faktor. A versenyzést még elsősorban nem gazdasági alapokra helyező csapatok, és küzdeni akaró, sokszor forrófejű, bizonyítási vágytól fűtött pilóták szereplése kitölti a fogalmat, amelyet a technikai sportokért rajongó köznép autóversenyzésként tart számon. A Formula 1 megújulása nagyon sok vitára ad okot napjainkban, és leginkább egy folyton fortyogó üstre emlékezteti az egyszerű külső szemlélőt. Méregdrága fejlesztések, számolatlanul elköltött milliárdok, véget nem érő változtatások és változások garmada. A sportág fejlődése mindig is elfogadott volt, ám mostanság talán már túlságosan is egyhangúvá vált a technika ördöge, az e fölött zajló civódás, és az egypólusú dominancia.

Minden megvan, amit a modern világ képvisel, éppen csak a szórakoztató, és izgalmi faktor maradozik el, sajnos a már megszokottnál is egyre-egyre gyakrabban… Valljuk meg, érdemes (lenne…) kiszolgálni a fizető nézők, és a televíziós közvetítések előtt kuporgók millióit, ha már egyszer brand építésre, és üzleti vállalkozásra adja valaki a fejét. Na de visszatérve az alapsémához, mi az, amit a Gp2 adhat nekünk, amivel kárpótolhat minket, a benzingőz egyszerű szerelmeseit?

 

class

 

Nem kell messzire menni a válaszért: első körben a hanggal. A Forma 1-ben, a turbókorszak beköszöntésével megszűnt a szexepil, a V8-as motorok üvöltő, visító varázsa. A Gp2-es széria autói mindezt tudják, és teljesítményben sem maradnak el brutálisan erősebb társaiktól. Ugyan végsebességük csak „330-340” km/h közé tehető, de nagyobb testvéreikhez hasonlóan már aerodinamikailag „upgradelt” technikával, és az előzéseket segítő DRS technológiával is fel vannak szerelve. Szívükben 612 lóerő lakozik, mely iszonyatos gyorsulást eredményez. Aki már látott rajtot a bajnokságban, annak jó eséllyel megváltozik az összképe a versenyeket indító feszült pillanatokról. Az abroncsok típusa, és választása is hasonló a legfőbb sorozathoz, beszállítóként itt is a Pirelli szolgáltatja a gyorsan fogyó keverékeket. A világot körbeutazó cirkusz, az elsőszámúnak tartott F1 jótékony hatása a pilótákra levetítve a legélesebb: a hivatalos betétbajnokságban jól teljesítők szerezhetik meg a leggyorsabban a jogot, a feljebb és előrébb lépéshez. Az FIA (nemzetközi autósport szövetség) megújult és sokat vitatott pontrendszere is ezt a szériát preferálja elsőszámú „iskolaként” – valljuk meg, korántsem véletlenül és semmiképp sem érdemtelenül.

 

d

 

Minden Gp2-es versenyhétvégét egy szabadedzés, egy kvalifikáció, és két futam (egy főverseny, és egy sprintverseny) tarkít, időrendileg szorosan egybegyúrva a Formula 1-el. Mindez természetesen tudatos stratégia, hiszen a fiatalok sokszor igazi őrületet hozó csatája remek felvezető program a nézők számára is. Nem beszélve arról, hogy az itt edződő versenyzők erős betekintést nyerhetnek az F1 zárt világába, és ha egyszer beteljesítve az álmuk, oda kerülnek, már komoly tapasztalatokkal felvértezve érkeznek meg a magasabb szintre.

Persze vannak, léteznek olyan sportolók, akiknek a Gp2 karrierük csúcsa, és nem tudnak, vagy nem is akarnak erről a szintről továbblépni. Ők azok az „elemek” a rendszerben, akik az igazi savát-borsát adják a versengésnek, akikhez a fiatal titánok mérni tudják a fejlődésük, és ők azok, akik kemény stílusukkal sokszor visszarántják a földre a már szárnyra kapott sztárpalántákat. Sok Fomula 1-ben szereplő csapat patronál Gp2-es leányvállalatokat, szakembergárdát, lehetőségeket, támogatást biztosítva a leendő korszakos példaképek kineveléséért, versenyzőkért.

Apropó versenyzők… Ezek a fiatal srácok rendszerint a ranglétrát végigjárva kerülnek a Gp2-be, ahol még, semmilyen sztáralürrel nem rendelkeznek – ellenkezőleg, igazán emberközeliek, könnyen megközelíthetőek, szimpatikusak és piszkosul tehetségesek. Szokták mondani, hogy autóversenyző nem lehet akárki, és nem biztos, hogy ezt a fámát hirdetők csak az anyagi háttérre gondolnak.

 

dd

 

Sportolók, akik mentálisan olyan összeszedettek, mint az olimpikonok. Fiatalok, akik maximális vehemenciával dolgoznak, tesznek meg mindent a sikerért, a dicsőségért. Emberek, akiknek fanatizmusa és teherbírása tulajdonképpen vég és példa nélküli. Különleges a romantikája ennek a dolognak, hiszen akik űzik, tisztában vannak a ténnyel – bármikor baj érheti őket. Az elmúlt időszak eseményei sajnos hűen tükrözik, hogy ez egy veszélyes játék. De nincs győzelem könnyek, és nincs siker munka nélkül – ahogy verseny sincs versenyzők nélkül. Ahol ez utóbbiakat szűretlenül, és hamisítatlan formában kapjuk meg, az – véleményem szerint – a Gp2-es bajnokság. Érdemes nyomon követni, erősen figyelni mi történik, hiszen bármelyik pillanatban feltűnhet egy új Lewis Hamilton, Sebastian Vettel – és kis szerencsével az új Michael Schumacher is…

Legközelebb ez holnap délelőtt, 10:25-től lesz tetten érhető, az M4 sport élő közvetítésében, ahol a már lapunk által bemutatott Rónai Tamás tolmácsolásában izgulhatjuk végig az első forduló sprintversenyét. Jó szívvel ajánljuk minden gépiesített érzelmű olvasónknak!

 

Képek: Gp2 Media Service / Sam Bloxham

Maszlik Zoltán / Háfra Zsolt