Az én gyermekem a legjobb!

0

Hogy mennyit számít a családi háttér? Persze, vannak csoda történetek, hogy valaki egyedül járta be a mögötte lévő utat, és támogatást senkitől vagy nagyon kevés embertől kapott. De rengeteg élsportoló, olimpiai bajnok és világbajnok mesél a családjáról, mond köszönetet az édesanyjának vagy az édesapjának. Viszont sajnos sokszor találkozunk azzal az esettel, hogy a szülő rontja el az igen tehetséges gyermekét az elfogultsággal, a túlhajszolással, az erőszakossággal.

d91d2793afc1e2281971343ae9f4138f_xl

Öröm, ha pozitív példát hallunk, hogy kik azok, akik rengeteg támogatással jutottak el a csúcsra. Tótka Sándor maga mesélte, már egészen kiskorától kezdve a szülei mindenben segítették. Ha nem volt kedve edzésen részt venni, azt mondták, semmi gond, pihenj. Ha edzésre kellett sietni, az édesanyja, vagy édesapja elvitte. A versenyeken szurkoltak neki és sose voltak csalódottak, ha nem első helyen végzett.

Sokszor szeretünk belepillantani a sportolók életébe, de eszünkbe sem jut, milyen lehet egy anyukának, aki ha a fia motorra ül, minden kanyarban összeszorul a szíve, vagy annak aszülőnek, akinek a feladata, hogy felitassa a véres sebet egy kis ökölvívó szeme alól.

Az aggodalom sosem szűnik, de lehet, egy idő után beleivódik a mindennapokba és olyan érzés lesz csupán, mint az éhség. Talmácsi Gábor egyszer azt nyilatkozta, az édesanyja minden verseny előtt csak annyit mond neki, „Csak lassan kisfiam.”.

Tudjuk, hogy az élsportolók számára nem csak a fizikai sérelem jelent sokszor komoly kockázatot. Ha valaki már kiskorában a sport mellett dönt, egy szülőnek arra fel kell készülni, hogy nem lesz egyszerű és rengeteg lemondással jár. Kár, hogy nincs olyan, hogy Sportoló Szülök kézikönyve. Habár az sem készíthet fel egyetlen Szent estére sem, amit a gyermek nem tölt otthon az edzőtábor miatt. A családi nyaralásokra, ahonnan mindig hiányzik valaki. Na és arra, hogy elég egy rossz mozdulat és véget érhet a csodásan induló karrier.

Amikor egy kis fiú vagy kislány elköteleződik, általában a szülő is. Attól a pillanattól kezdve egy a cél. De hogyan kell azt jól kezelni, hogy minden támogatást megadjunk, de nem lépjük át azt a hajszálvékony határt, amikor már túlzásba visszük és erőszakká válik.

Egy focista, kézilabdázó, kosaras gyereknél persze, hogy szeretnénk, hogy csapatban legyen. De erre vajon az a megoldás, hogy tíz ezreseket dugunk az edző zsebébe, vagy minden héten megkeressük a klubvezetést, hogy már pedig a mi porontyunk a legügyesebb és neki igenis a csapatban a helye? Hiába kaphatunk nemleges választ, mi ezt nem értjük, hisz Tamáska sokkal jobban cselez a tízesnél és Judit sokkal szebben dob ziccert, mint az az alacsony kócos leányzó.

Hogyan kell megtalálni a tisztán látás varázslatát, hogy észrevegyük, a gyermekünk most igenis hibázott a pályán. Vajon az a legjobb nevelés, ha majomszeretettel szeretjük, és tűzön-vízen áttoljuk? Nem biztos.

Lehet, hogy hihetetlennek hangzik, de sokszor többet ér, ha felnyitjuk a szemünket és észrevesszük a hibákat, amik megfelelő átadásával jobban fejleszthetjük a csemetéinket. A mindenki hülye, de te kicsim akkor is a legjobb vagy, nem mindig a helyes válasz. Talán ha sportoló gyermekünk felvet egy problémát, tegyük félre oroszlán ösztöneinket és préseljük ki a szánkon azt, hogy nem baj, majd TE megoldod, majd TE megharcolod a saját harcod, hisz nem úszhatok melletted a medencében, nem rúghatok gólt helyetted a pályán. Ha valaki ezt a támogatást megkapja, igazán nagy harcos lesz belőle, méghozzá a legjobb!

Fel kell készülni a mentális problémákra. Sok minden okozhat depressziót, ki más segíthetne ilyenkor a legtöbbet, ha nem a szülő? Fel kell készülni arra, hogy a gyermeketek padra kerül, ilyenkor meg kell neki tanítani, hogy nem az edző a hibás, csak többet kell most kicsit dolgozni. Valóban nem úszhatsz, futhatsz, dobhatod a labdát a gyerek helyet. De a szülő feladata, hogy megadja azt a hátteret, hogy bármi történik is, ha veszít, ha nyer, mindig ugyan úgy fogják szeretni és soha sem marad magára, hisz a pálya széléről mindig ti lesztek a leghangosabb szurkolók.